„A problémákat nem lehet ugyanazzal a gondolkodásmóddal megoldani, mint amivel létrehoztuk őket.” Megfontolandó üzenetet rejt magában ez az Einsteinnek tulajdonított idézet. Valami olyasmit, hogy a legzseniálisabb ötletek mindig a nyilvánvalótól eltérő, a megszokottól elhajló, a jól ismerttől elkalandozó gondolatokból erednek. Más szavakkal élve: nyugodtan gondold újra az egész eddigi életed!

Minden paradigmaváltás a „Miért?” kérdés feltevésével kezdődik el. Amikor szöget üt az emberek fejében, hogy „Pontosan miért is csináljuk mi ezt? Mégis mi a jó ebben az egészben? Lehet, hogy valami baj van a rendszerrel? Talán másképp kellene? Miért nem próbáljuk meg?”. Mindig az egyre fokozódó kételkedéssel veszi kezdetét a fennálló rend újraértelmezése, amelynek szerencsés esetben a teljes átalakulás lesz a vége.

Ez a kétely persze iszonyatosan kellemetlen eleinte, hiszen a legalapvetőbb, a legmélyebb, a legtermészetesebb feltételezéseinket kérdőjelezi meg. Azokat a hiedelmeket, amelyek mindeddig megválaszoltak nekünk bizonyos kérdéseket, hirtelen azonban elveszítették az érvényességüket, s teljes bizonytalanságban hagytak minket. Nem csoda hát, hogy az emberek még akkor is foggal-körömmel ragaszkodnak a nézeteikhez,

amikor azok már csak kevéssé (vagy egyáltalán nem) működőképesek.

Csakhogy ezért a ragaszkodásért a fejlődésünkben való elakadással fizetünk meg. Mindaddig képtelenek vagyunk ugyanis a továbblépésre, amíg fel nem adjuk a már jól ismert (ám annál hasznavehetetlenebb) feltevéseinket, s ki nem merészkedünk az ismeretlenbe. Hiszen amint sikerül magunk mögött hagynunk mindent, ami az eredeti problémát előidézte, rögtön lehetőségünk nyílik egy sokkal „jobb világ”, egy sokkal okosabb rendszer megteremtésére.

Sir Isaac Newtonnak, Albert Einsteinnek és Stephen Hawkingnak is az alapjaiban kellett újragondolnia a világmindenséget annak érdekében, hogy meg tudjanak magyarázni bizonyos jelenségeket. Ha nem veszik a bátorságot és vonják kétségbe a korábbi ismereteiken alapuló feltevéseiket, teszik félre az ésszerűnek tartott következtetéseiket, s kezdenek el kísérletezgetni magával a lehetetlennel, akkor most felbecsülhetetlen értékű tudással lennénk szegényebbek.

Ám ez a fajta hozzáállás nem csak a fizika tudományára érvényes! Időnként minden embernek formabontónak kellene lennie, s az élete minden nyilvánvalónak hitt elemét újra kellene értelmeznie. Az értékeit, a vágyait, a félelmeit, a szokásait, az attitűdjeit, a céljait, az ítéleteit, a kapcsolatait… Ily módon ugyanis egészen elképesztő felismerésekre tudna szert tenni.

TESZT: Te milyen vezető vagy?

A feladatokra vagy a kapcsolatokra fókuszálsz jobban? Talán mindkettőre egyforma figyelmet fordítasz? Töltsd ki rövid önismereti tesztünket, és tudd meg a választ! Az elért eredményedről személyre szóló levélben tájékoztatunk téged, ráadásként pedig kapsz néhány hasznos tippet.