A vezetés kezd olyan lenni, mint a foci vagy a politika: azt hisszük, hogy tanulás nélkül is mindent tudunk róla. A legnagyobb veszélye ennek a hozzáállásnak az, hogy olyan következtetések levonására sarkallhat, amelyek „józan paraszti ésszel” logikusnak tűnnek ugyan, a valóságban azonban meglehetősen torzak…

Robert Goffee és Gareth Jones kutatói és tanácsadói munkájuk során rendszeresen találkoztak olyan igazgatókkal, akik a sikeres vezetés bizonyos területein teljes homályban voltak. A szakértők éppen ezért egy, a Harvard Busniess Review-ban megjelent cikkükben gyűjtötték össze a leggyakrabban elhangzott téveszméket. Alaposan vegyük fontolóra őket!

1. Mindenki jó vezetővé válhat

Nos, nem – legalábbis nem olyan könnyen. A legtöbb személy nem rendelkezik ugyanis kellő önismerettel és hitelességgel ahhoz, hogy „mások felett álljon”. Holott az önismeret és a hitelesség csak a jéghegy csúcsa! Egy embernek tudniillik rengeteget kell dolgoznia önmagán ahhoz, hogy igazi vezéregyéniséggé váljon, sokan azonban nem akarják végigcsinálni ezt a kifejezetten megterhelő átalakulási folyamatot. Sokkal inkább a magánéletüknek, mintsem a személyiségfejlődésüknek szentelik az idejüket – a főnöklét márpedig komoly áldozatokat követel.

Azokra pedig nem mindenki képes.

2. A csúcsra jutó személyek jó vezetők is egyben

Sajnos nem. A vezető beosztásban lévő emberek között ugyanis szép számmal akadnak olyanok is, akik nem a szükséges kompetenciák, hanem a személyes kapcsolatok megléte miatt kerültek csak feljebb a ranglétrán. A klasszikus meghatározás szerint márpedig azok az igazi vezérek, akik elkötelezett követőkkel rendelkeznek. Vajon minden vezérigazgató elmondhatja magáról ezt? Az olyan katonai szervezetek, mint például az Egyesült Államok haditengerészete, réges-rég felismerték már a szervezeten belüli vezetőképzés fontosságát.

3. A jó vezetők elsősorban üzletileg eredményesek

Nem kizárólag! Ha az üzleti eredmények csakis a jó vezetésen múlnának, akkor a vezetők kiválasztása és a szervezetek fejlesztése is meglehetősen könnyű feladat volna. Na, de vessünk egy pillantást a jól menő vállalatokra! A félig-meddig monopolisztikus iparágakban inkább a kompetens menedzsment, mintsem a kiváló vezetés a siker kulcsa. A kifejezetten jó vezetésű vállalatok ugyanakkor nem feltétlenül hoznak látványos eredményeket és kiváló üzleti számokat –

legalábbis rövid távon gondolkodva!

4. A jó vezetők hatékony „tanárok” is egyben

Nem egészen. Ez a fajta megközelítés ugyanis azt a tévhitet táplálja, hogy egy vezető személy egyszerre képes motiválni és képezni is másokat. Előfordulhat természetesen, hogy a kiemelkedő vezetők kiváló „tanárok” is egyben, ám az efféle felállás inkább a véletlen, mintsem az akarat műve. Sokkal gyakrabban fordulnak elő az olyan Steve Jobs-féle vezérek, akik nem a szakértelmükkel edzik, hanem a vízióikkal ösztönzik az embereket.

Mit tanultunk ma?

Négy dolgot. Egészen pontosan azt, hogy:

  • a vezetővé válás kemény munka, amelyre sajnos nem mindenki alkalmas,
  • az igazi vezérek nem feltétlenül magas beosztású személyek,
  • a hatékony vezetésnek nem az üzleti siker a legjobb mércéje,
  • valamint hogy az ideális vezérek inkább inspiráló, mintsem szakértő emberek.

Felhasznált irodalom:
Robert Goffee & Gareth Jones: Why Should Anyone Be Led by You? (Harvard Busniess Review, 2000. szeptember-október, 63-70. o.)

Van számodra 20 darab ingyenes leckénk a kiváló vezetésről.
Hova küldjük őket?