A vezetés fogalma lassan már olyan, mint a foci vagy a politika: azt hisszük, hogy tanulás nélkül is mindent tudunk róla. A legnagyobb veszélye ennek a hozzáállásnak az, hogy olyan következtetések levonására sarkallhat, amelyek „józan paraszti ésszel” logikusnak tűnnek ugyan, a valóságban azonban meglehetősen torzak…
Robert Goffee és Gareth Jones kutatói és tanácsadói karrierjük alatt rendszeresen találkoztak olyan igazgatókkal, akik a sikeres vezetés bizonyos területein teljes homályban voltak. A szakértők éppen ezért egy, a Harvard Busniess Review-ban megjelent cikkükben gyűjtötték össze a leggyakrabban elhangzott tévedéséket. Alaposan vegyük fontolóra őket!
1. Mindenkiből jó vezető lehet
Nos, nem – legalábbis nem olyan könnyen! Mindenki nem rendelkezhet ugyanis elég önismerettel és kellő hitelességgel ahhoz, hogy „mások felett álljon”. Egy embernek rengeteget kell dolgoznia önmagán ahhoz, hogy igazi vezéregyéniséggé váljon, sokan éppen ezért vonakodnak végigcsinálni ezt a meglehetősen nehéz átalakulási folyamatot. A legtöbben inkább a magánéletüknek, mintsem a személyiségfejlődésüknek szentelik a szabadidejüket,
a főnöklét márpedig igen komoly áldozatokat követel!
2. A jó vezetők a csúcsra jutó személyek
Sajnos nem. A vezető beosztásban lévők között ugyanis szép számmal akadnak olyan egyének, akik nem a szükséges kompetenciáik megléte, hanem a személyes kapcsolataik működtetése miatt kerültek csak a szervezeti hierarchia élére. A klasszikus meghatározás szerint márpedig azok az igazi vezérek, akik elkötelezett követőkkel rendelkeznek. Vajon minden vezérigazgató elmondhatja magáról ezt? Mások tényleg tiszta szívből vagy inkább csak hivatali kényszerből követik őket?
3. A jó vezetők elsősorban gazdaságilag hatékonyak
Nem igaz! Ha a jó vezetés csak és kizárólag az üzleti eredményeken múlna, akkor a vezetők kiválasztása és a szervezetek fejlesztése is meglehetősen könnyű feladat volna… Na, de vessünk egy pillantást a jól menő vállalatokra! A félig-meddig monopolisztikus iparágakban inkább a kompetens menedzsment, mintsem a kiváló vezetés a siker kulcsa. A kifejezetten jó vezetésű vállalatok ugyanakkor nem feltétlenül hoznak kiváló eredményeket és látványos üzleti számokat –
legalábbis rövid távon gondolkodva!
4. A jó vezetők jó tanárok is egyben
Nos, nem egészen… Ez a megközelítés ugyanis azt a tévhitet táplálja, hogy az igazi vezetők egyszerre képesek motiválni és képezni is másokat. Előfordulhat persze, hogy a kiemelkedő vezetők kiváló tanárok is egyben, ám az efféle felállás inkább a véletlen, mintsem a tudatos szándék műve. Sokkal gyakrabban fordulnak elő az olyan „Steve Jobs-féle” vezérek, akik nem a szakértelmükkel képezik, hanem inkább a vízióikkal ösztönzik a nekik dolgozó személyeket.
Összességében tehát:
- a vezetővé válás kemény munka, amelynek vállalására nem mindenki alkalmas,
- igazán karizmatikus vezérek nem csak magas beosztású emberek lehetnek,
- a hatékony vezetésnek nem az üzleti siker az első és legfontosabb mércéje,
- valamint az ideális vezérek inkább inspiráló, mintsem szakértő egyének.
Felhasznált irodalom:
Goffee, R. & Jones, G. (2000): Why Should Anyone Be Led by You? (Harvard Busniess Review)
