Mielőtt még nekiesnél ennek a cikknek, válaszold meg gyorsan az alábbi kérdéseket! Először is: mit gondolsz, Görögország népessége kisebb vagy nagyobb ma 60 millió főnél? Másodszor pedig: szerinted mégis mekkora lehet Görögország lakossága? Ne puskázz, a válaszodat ellenben jól jegyezd meg! A helyes megoldásra hamarosan visszatérünk, addig pedig bemutatunk neked egy újabb tipikus döntéshozási csapdát. Vigyázz, talán már bele is sétáltál!
Korábbi cikkünkben egy olyan mentális torzításra hívtuk fel a figyelmet, amely minduntalan a régi, jól megszokott rendszerek fenntartására ösztönöz bennünket – legyenek azok akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek. A status quo csapdája ily módon szó szerint röghöz köt (egészen pontosan a múlthoz láncol) bennünket. A soron következő kelepce nagyon hasonlóan működik ehhez – azzal a kivétellel, hogy azt nem a régóta a rendelkezésünkre álló, hanem az újonnan megszerzett információk indítják be.
Amikor bilincsbe ver a jelen
Mekkora valójában Görögország lakossága? Nos, az a nepesseg.population.city oldala szerint ma 11 millió fő körül mozog . Te mekkora számra tippeltél? Valószínűleg nem sokkal többre vagy kevesebbre 60 millió főnél. A pszichológiai vizsgálatok szerint ez az eltérés még ennél is jelentősebb lehet, ha az első kérdésben nem 60, hanem mondjuk 120 millió főt adunk meg. Érdekes, hogy a legtöbb ember második kérdésre adott válaszát igen erősen befolyásolja az első kérdésben szereplő mennyiség.
A görög népesség megbecslése kiválóan példáz egy igencsak gyakori, ám legalább ennyire veszélyes döntéshozási hibát: a lehorgonyzás csapdáját. Ez ugyanis arra készteti az embereket, hogy választási helyzetben egy olyan viszonyítási pont körül ragadjanak le, amelynek semmiféle valóságalapja nincsen. A téves lehorgonyzás mégiscsak megtörténik, mivel nem áll rendelkezésünkre további információ a problémáról, így egyszerűen kénytelenek vagyunk hozzáigazodni a kezünkbe adott referenciához!
Egy mentális horgony természetesen rengeteg formában megzavarhatja a gondolkodásunkat. Elkapunk egy kósza mondatfoszlányt a tömegben, véletlenül megpillantunk egy kitalált statisztikát a neten, éppen erről olvasunk egy felszínesen megírt könyvben… A múltbeli események és a korábbi trendek a leggyakoribb horgonypontok az üzleti életben. Egy befektetési döntés meghozatalakor például az előző évi tapasztalatok túl nagy súllyal eshetnek latba,
miközben a jelenlegi piaci helyzet teljesen figyelmen kívül maradhat.
A pszichológusok elsőbbségi hatásnak nevezik azt a jelenséget, amikor az elsőként tudomásunkra jutó információk igen erőteljesen befolyásolják a később megszerzett ismereteinket. Ez a lehorgonyzási csapda egyik speciális esete, amely leginkább a személyészlelés és a benyomásformálás terén figyelhető meg. Nem véletlen, hogy a kifogástalan megjelenésű emberek olyan nagy meggyőző erővel hatnak ránk, hiszen ők már előre „megágyaztak” túlságosan is hamar „leálló” elménknek. Alaposan figyeljünk hát oda erre a rejtett veszélyre!
Mit tehetünk ellene?
- Ne legyünk lusták és szűk látókörűek! Ha kell, aktívan bővítsük szegényes ismereteinket!
- Győzzük le az egonkat! Nyugodtan kérjünk segítséget másoktól, de azért ne akárkitől! Első lépésként mindig független szakértőket és szakmai könyveket keressünk fel!
- Ha hirtelen nem áll elegendő mennyiségű információ a rendelkezésünkre, akkor legalább fejben vizsgáljuk meg minél több szempontból az aktuális helyzetet!
- Vegyük elejét mások sugalmazásainak! Saját magunkban is rágjuk át kicsit a problémát még azelőtt, hogy azt bárkivel is megosztanánk!
- Olykor azért mi is használjuk ki ezt a csapdát: eladáskor kezdjük magasabbról a licitálást!
Összefoglalásképp pedig vegyük fontolóra Anna Gavalda, francia írónő gondolatát: „Az egyik nap még meg akarunk halni, másnap pedig rájövünk, hogy elég lemenni néhány lépcsőfokot, megtalálni a kapcsolót, s máris világosabban látunk.”.
Kíváncsi vagy a többi döntési hibára is? Kövesd a blogunkat vagy a Facebook-oldalunkat, mi pedig hetente bemutatunk neked egy újat! Itt az összes eddigi mentális csapdát megtalálhatod!
Comments are closed.