„Az emberek nem tudnak titkot tartani. A szemükből, a szavaikból, minden rezdülésükből, a pórusaikból szivárog szörnyű titkuk.” – vallotta Sigmund Freud. Sokszor azonban még a legravaszabb emberek sem tudják megbízhatóan felismerni az elkendőzött érzelmeket. Kivéve persze, ha ismerik az árulkodó jeleket. Pontosan ezért látott napvilágot Pamela Meyer Verj át, ha tudsz! című könyve.
Hazudni annyi, mint levegőt venni. Hétköznapi kommunikációnkat legalábbis lépten-nyomon a valóság kisebb-nagyobb torzításai jellemzik. Éppen ezért a legtöbb szakember úgy véli, hogy a hazugság szó szerint „beolajozza” és zökkenőmentessé teszi társas-társadalmi interakcióinkat. Annak használatával ugyanis jóval tapintatosabbak lehetünk másokkal, megkímélhetjük őket kritikus észrevételeinktől, nem kell minden egyes alkalommal konfliktusba keverednünk velük… más szóval:
a hamisságnak hála nem kell mindenáron őszintének lennünk.
Csakhogy hazudni bűn – legalábbis nem túl szép dolog. Mindenkit erre tanítanak a szülei, és nem is véletlenül! Mások megtévesztésével ugyanis igen könnyen bajba kerülhetünk. Nemcsak a belénk vetett bizalmukat veszíthetjük el, hanem akár jogi szankciókkal is szembesülhetünk. Hamis látszatot fenntartani ráadásul meglehetősen energiaigényes, a lebukás veszélye éppen ezért napról napra nagyobb lesz. Pamela Meyer műve azokra az apró, ám beszédes jelekre hívja fel a figyelmet, amelyek akár azonnal képesek lehetnek leleplezni a szándékos őszintétlenséget. Nézzük, melyek ezek!
1. Mikrokifejezések
Paul Ekman amerikai pszichológus fedezte fel azokat az önkéntelen „érzelemkitöréseket”, amelyek az emberi arcon 0,04 másodpercre villannak csak fel. Habár ezek az ún. mikrokifejezések olyan sebesek, hogy azokat normál esetben senki sem veszi észre, némi gyakorlás árán könnyedén felfedezhetjük őket. S hogy miért olyan lényegesek? Nos, Ekman szerint azért, mert ezek a jelenségek mindig „kiszivárogtatják” a titkolni kívánt érzelmeket.
2. Ellentmondásos jelzések
Abban az esetben, ha valaki valami mást szeretne állítani, mint amit legbelül érez, hirtelen észreveszi, hogy egy „veszedelmes” (értsd: őszinte) kifejezés készül megjelenni a vonásain. Ekkor természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy egy attól eltérő kifejezéssel maszkolja el a kibuggyanni készülő érzelmet. Csakhogy ez a kis manőver sohasem teljesen tökéletes, így az alkalmazásakor jól láthatóvá válnak az ellentmondásos (pl. egyszerre bosszús és vidám) arckifejezések.
3. Mesterkélt izommozgás
Arcunk legtöbb izmát kiválóan irányítjuk. Akad azonban néhány olyan is köztük, amelyek tudatos mozgatása már nem ilyen egyszerű. A két szemünk körüli izmot (az orbicularis oculit) például igazi kihívás „jó helyre tenni” akkor, amikor épp nem szívből nevetünk. Az ugyanis, aki őszintén mosolyog, annak a szeme is mosolyog! Éppen ezért, ha valakinél egy efféle mozzanat nem jön létre teljesen spontán módon, akkor az illető valószínűleg lódítani fog.
4. Szapora pislogás
Tévhit, hogy a hazugok képtelenek mások szemébe nézni. A gyakorlott szélhámosok tudniillik nagyon is kitartóan állják az őket vizslató tekintetek kereszttüzét. A pislogás frekvenciája éppen ezért sokkal többet árul el a szemkontaktus folytonosságánál. Az ugyanis, aki hazudik, a belső feszültsége miatt sokkal gyakrabban pislant, mint az, aki az igazat mondja.
5. Kitáguló szembogarak
Ez is hatékony indikátora az elkendőzött emócióknak. A szokatlanul tág pupillák ugyanis arra utalnak, hogy azok birtokosa fokozott izgalmi állapotban van. Na de mégis mitől kellene félnie annak, aki az igazat mondja? Az átlagosnál „nagyobbra nőtt” szembogarak minden bizonnyal arról árulkodnak, hogy partnerünknek valami titkolnivalója van.
6. Féloldalas arckifejezések
Amikor őszinték vagyunk másokkal, a belső állapotaink teljesen szimmetrikusan ülnek ki az arcunkra. Kivéve talán a megvetés érzését – annak kifejeződése ugyanis eleve aszimmetrikus. Ezzel szemben akkor, amikor valaki csak magára erőltet egy bizonyos arckifejezést, az a legtöbb esetben igencsak féloldalasra sikerül (például felemás lesz a szemöldöke vagy ferde a mosolya).
7. Rossz időzítés
A hiteles érzelmek általában egyszerre jelennek meg az arcunkon és a testünkön, valamint a beszédünkön és a hangszínünkön. A mesterkélt érzelmek ehhez képest mindig szétcsúsznak az időben. Az például, aki csak megjátssza a felháborodását, előbb összefonja a karját a mellkasán, s csak azután ráncolja össze a homlokát.
8. Meghosszabbodott időtartam
A szívből jövő gesztusok rendkívül illékonyak, öt-tíz másodpercnél tovább legalábbis aligha tartanak. Éppen ezért azok a kifejezések, amelyek túlságosan is sokáig vendégeskednek az arcunkon, olyanok akárcsak a maszkok: leplezni próbálják a valóságot. Egy elnyújtott mosoly például a legtöbb esetben erős dühöt vagy intenzív szorongást leplezhet.
8+1. Saját intuíciónk
Nem vagy két lábon járó hazugságdetektor? Nem probléma, nem is kell annak lenned. Már az is rengeteget segíthet, ha egyszerűen odafigyelsz a saját megérzéseidre. Az a benyomásod, hogy valaki nem teljesen őszinte veled? Nem úgy viselkedik, ahogy általában szokott? Valami nem stimmel a hanghordozásával vagy épp a gesztikulálásával? Semmiképp se hessegesd el az efféle megfigyeléseket! A szemünk és a fülünk talán nem ismeri fel tudatosan a nekünk szegezett hazugságokat, az agyunk azonban elég ügyesen kiszúrja azokat.
A kérdés csak az, hogy megbízunk-e a sugalmazásaiban?
Amennyiben a felsoroltakhoz hasonló érdekességekre vagy további hasznos tippekre éhezel, mindenképp ajánljuk figyelmedbe Pamela Meyer Verj át, ha tudsz! c. művét a nonverbális kommunikáció megértéséhez. Ne engedd, hogy mások átverjenek!