Hat ok arra, hogy miért NE büntesd az alkalmazottaidat

Milyen egyszerű! Ha valaki jól viselkedik, akkor jutalmat, ha meg rosszul, akkor pedig büntetést kap. Ily módon egyre nagyobb lesz nála a helyes, és egyre kisebb a helytelen magatartásformák aránya. Vagy nem… A tanulással foglalkozó pszichológusok arra figyelmeztetnek, hogy a büntetések kapcsán korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

Az embereket rendkívül sokféleképpen lehet büntetni. A gyerekeknek a kezére vagy a fenekére szoktak rácsapni, az iskolásokat összeszidják és a sarokba küldik, a tinédzsereket zsebpénzmegvonásra és „örök” szobafogságra ítélik, a felnőtteket pedig leordítják vagy épp perrel fenyegetik. És akkor még nem is beszéltünk a megszégyenítésről, a kiközösítésről, a lefokozásról, a kirúgásról vagy a bebörtönzésről.

Az operáns vagy instrumentális kondicionálás logikája szerint abban az esetben, ha egy adott cselekvést rendszeresen egy kellemetlen esemény követ, akkor az élőlény előbb-utóbb leszokik arról, hogy az említett módon viselkedjen. Legalábbis elméletileg. Az emberi elme működése ugyanis nem egészen ilyen. A büntetések hatékony kivitelezése éppen ezért a vártnál sokkal nehezebb feladat lehet. Miért is pontosan? Nézzük meg!

1. A büntetéseket folyamatosan alkalmazni kellene – csakhogy ez lehetetlen.

Miért lépi át naponta oly sok autós a megengedett sebességhatárt? Természetesen azért, mert az esetek többségében semmiféle büntetéssel nem kell számolnia. Olykor-olykor megesik ugyan, hogy a rendőrök lekapcsolják a gyorshajtókat, egy átlagos sofőrnek azonban nincs mitől tartania. Amint a fenyegetés fellege elúszott a feje felett, a büntetés viselkedésmódosító hatása is semmivé lett. A büntetések állandó kivitelezése azonban sajnos lehetetlen.

2. Az esetleges büntetés áránál sokkal nagyobb lehet a helytelen viselkedés haszna.

Ez az oka a legtöbb piaci visszaélésnek és csalásnak. Elvégre miért vonja vissza egy gyár a bizonyítottan hibás termékeit, ha rövid távon hatalmas vagyont kaszálhat velük, s könnyen lehet, hogy a megrendelőik mindezt észre sem veszik? Mivel a lehetséges jutalmakat a legtöbb esetben egyáltalán nem tudjuk kontroll alatt tartani, ezért

sokszor túlzottan is megéri „rossznak” lenni…

3. A nem megfelelő büntetés félelmet és/vagy erőszakot okozhat.

Egy túlságosan erős büntetés ugyanis nemcsak az állatokban, de az emberekben is aktiválni képes a túlélés természetes „ösztöneit”. Testünk „üss vagy fuss” válasza miatt ilyenkor vagy elmenekülünk, vagy pedig ellentámadásba lendülünk. Csakhogy egyik megoldás sem túl kedvező. Elvégre mit szeretnénk: azt, hogy faképnél hagyjanak minket a kollégáink, vagy azt, hogy kontraproduktív legyen a munkahelyi viselkedésük?

4. A rendszeres büntetés súlyos reménytelenséghez vezethet.

A tanult tehetetlenség fogalma arra a jelenségre utal, amikor az elkerülhetetlen büntetések eredményeként megtanuljuk elviselni még az egyébként kivédhető kellemetlenségeket is. Mindez egyfajta elkeseredett beletörődésnek tekinthető, amely során azt érezzük, hogy bármit is teszünk, a dolgok alakulása végső soron nem tőlünk, hanem a büntetések forrásától függ. Szóval ha motiválatlanná szeretnénk tenni másokat, akkor csak nyugodtan büntessünk.

5. A büntetések a kívánatos viselkedésekről semmit sem árulnak el.

A legtöbb büntetés ugyanis arról szól, hogy ki mit hol és mikor ne csináljon – vagyis hogy mi az, ami tilos. Azt viszont már sehonnan sem tudjuk meg, hogy mi az, ami elvárt és helyes. Mindez éppen ezért az új dolgok megtanulásának gátja lehet! Arról már nem is beszélve, hogy az a személy, akit nem büntetnek meg, sokkal fogékonyabb lehet az új tapasztalatokra és viselkedésekre.

6. A büntetéseket nagyon nehéz igazságosan végrehajtani.

A férfiakat, a gyerekeket és a kisebbségieket például sokkal nagyobb valószínűséggel fogják megbüntetni, mint a nőket, a felnőtteket vagy a többségieket. Még akkor is, ha az egyes csoportok közel azonos mennyiségű hibát vagy bűncselekményt követnek el. Amennyiben márpedig egy büntetés megsérti az egyenlő bánásmód elvét, szinte törvényszerű, hogy

az emberek frusztráltak és dühösek lesznek.

Mit ajánlunk akkor a büntetések helyett?

Nos, van egy módszer, amelyet a szülők és a tanárok gyakorta alkalmaznak a gyerekek megzabolázása érdekében. Ennek az a lényege, hogy nem a helytelen magatartásformát büntetjük meg, hanem a helyes viselkedésre biztatjuk a gyermeket egy megfelelő jutalom kíséretében. Ez egy munkahelyen például úgy működhet, hogy elmagyarázzuk a hiba elkövetőjének, hogy mit hol rontott el, majd pedig modelláljuk neki azt, hogy mi lett volna a helyes. Amennyiben sikerül az illetőnek leutánoznia minket, mi az erőfeszítéseit egy őszinte elismeréssel jutalmazzuk meg.

Felhasznált irodalom:
Philip Zimbardo, Robert Johnson és Vivian McCann – Pszichológia ​mindenkinek 1. (2017)