Nikola Tesla feltaláló és fizikus minden este lábujj-gyakorlatokat végzett, mivel úgy hitte, hogy ezzel stimulálni tudja az agyát gondolkodás közben. Sir Isaac Newton ezzel szemben a cölibátust dicsőítette. A fizikus 10 millió szavas jegyzeteket hátrahagyva halt meg 1727-ben, szűzen.
A Föld legnagyobb zsenijei nemcsak fantasztikusan okosak, hanem fantasztikusan furcsák is voltak. Na, de mi van akkor, ha ez az összefüggés egyáltalán nem véletlen? A kutatások szerint 40%-ban a környezetünk határozza meg, hogy páratlan géniusszá vagy egyszerű emberré növünk-e inkább fel. Ez azt jelenti, hogy a napi rutinunk igen nagy hatással lehet az agyunk és a gondolkodásunk fejlődésére!
Az összes zseniális tudós közül talán Albert Einsteinnek volt a legtöbb különcsége. Majdnem másfélszer annyit (napi kb. 10 órát) aludt, mint egy átlagos ember. Azt már nagyon jól tudjuk persze, hogy az alvás kifejezetten jót tesz az agyunk működésének, de Einstein mindenkinél komolyabban vehette ezt. Állítólag még a relativitás elmélete is álmában jutott eszébe – talán igaz, talán nem. Mégis, kutatások bizonyítják, hogy az alvás segíti a problémamegoldási készségeinket. Einstein emellett a rövid, nappali szunyókálásokban is hitt – olyannyira, hogy gyakran kanállal a kezében, alatta pedig egy fémtálcával aludt el, hogy az elalvás pillanata után leeső kanál zörgése azonnal felébressze.
Ha lehet hinni az internetnek, akkor Einstein a táplálkozására is nagyon odafigyelt. Persze nem lehetünk egészen biztosak abban, hogy mit fogyasztott nap mint nap, de egy idézet nyomán elterjedt, hogy a spagetti volt a kedvenc eledele. Ha tényleg így volt, akkor nem is táplálkozhatott volna előnyösebben! A szénhidrátok ugyanis glükózzá bomlanak le a szervezetünkben, ami pedig tökéletes a hatékony agyműködéshez. Ezzel szemben, ha nagyon alacsony a szénhidrát-bevitelünk, akkor könnyedén elszédülhetünk. Hozzá kell tenni persze, hogy a folyamatos spagetti-diéta már aligha egészséges!
Mindezek mellett a napi séta is rendszeres rituálénak számított Einstein életében. Hogy csak erőnléti okokból sétálgatott-e, vagy más céljai is voltak mindezzel, azt nem tudhatjuk biztosan, a séta mindenesetre hatékonyan képes facilitálni a mentális folyamatainkat. Arra kényszeríti ugyanis az embert, hogy a teste mozgására figyeljen. Ebben az állapotban aztán könnyedén módosulhat az illető gondolkodásmódja. Vagy talán csak a friss levegő van ránk ilyen jó hatással?
Amire már kevesebb a tudományos magyarázat az az, hogy Einstein miért nem viselt soha zoknikat. A fizikus elvileg azért nem szerette ezeket a ruhadarabokat, mert azok állandóan kilyukadtak… Emellett igen sokat pipázott is a 20. század legnagyobb tudósa, mivel úgy találta, hogy a dohány mindig megnyugtatja. Most, 2019-ben aligha védhetjük már meg ezt a szokást, hiszen a dohányzás bizonyítottan nehezíti az új agysejtek kialakulását. Einsteinnek azonban csak a halála után bizonyították be a dohányzás tüdőrákkal való kapcsolatát – így az összes megrögzött szokása közül a legkevésbé természetesen ezt ajánlanánk.
Einstein különböző hóbortjai talán rettentően sokat jelentenek, talán semmit sem. Akárhogy is legyen, a géniusz, maga mindig is úgy vélte, hogy: „Soha ne hagyjunk fel a kérdésekkel. A kíváncsiságnak megvan a maga oka a létezésre.”
Forrás:
http://www.bbc.com/future/story/20170612-what-you-can-learn-from-einsteins-quirky-habits
