Önismeretet akarsz vagy csak bizonyítékot arra, hogy jó ember vagy?

A legtöbb horoszkóp azért olyan népszerű, mert pontosan azt a hitet erősíti meg bennünk, amit végső soron mindig is sejtettünk. Azt, hogy még a kisebb-nagyobb hibáink ellenére sincs különösebb probléma velünk. De hát nem mind erre a bizonyosságra éhezünk? Kár, hogy ettől se többek, se jobbak, se okosabbak nem leszünk…

Ha szóba kerül az önismeret, azonnal biztonsági játékosokká válnak az emberek. Szeretik ugyan a visszajelzéseket, de azokat már nem, amik ellentmondanak a pozitív torzításokkal teli énképüknek. „Nem agresszív vagyok, hanem indulatos.” „Nem okoskodom, csak művelt vagyok.” Az elfogadhatatlannak tartott tulajdonságainkat messzire hárítjuk. Csak azért, mert tudjuk, hogy helytelen a birtoklásuk.

Na, de ettől máris jó emberekké válunk?

Olyan ez, mintha arra kérnénk másokat, hogy mindent mondjanak el rólunk, amit csak tudnak, de közben erősen cenzúrázzák a negatívumainkat. Végső soron pedig nyugtassanak meg minket azzal, hogy jó embernek tartanak. Hiszen ez kell nekünk valójában: bizonyíték arra vonatkozóan, hogy minden rendben van. Hülyeség lenne a gyengeségeink és a rossz tulajdonságaink megismerésével gyötörnünk magunkat. Vagy mégsem annyira?

Volt már olyan, hogy heves vitába keveredtél valakivel, s a partnered egyszer csak olyasmit vágott a fejedhez, amitől köpni-nyelni nem tudtál hirtelen? No, nem azért, mert olyan eltúlzott kritikával illetett, hogy az már nonszensz. Hanem azért, mert egy olyan kellemetlen tulajdonságodra hívta fel a figyelmed, ami korábban fel sem tűnt neked. S, hogy mi volt a legrosszabb az egészben? Az, hogy teljesen igaza volt az illetőnek… Na, pontosan ezért kerüljük a valódi önismeretet!

Attól rettegünk, hogy valami borzalmasat tudunk majd meg önmagunk megismerése közben. Valamit, ami lerombolja az addig felépített, jól megszokott énképünket. Valamit, amitől nem leszünk többé „jó emberek”. Valamit, ami miatt változnunk kell. Mennyi frusztráció, mennyi bizonytalanság, mennyi kétely… Sokkal kényelmesebb a pozitívumoknál és az erősségeknél maradni, nemde? Kinek kell az a sok gyötrelem? Nos, annak, aki valóban fejlődni szeretne.

Neked!