Egy vezető erősebb lehet ugyan a csoport egyes tagjainál, de mindig gyengébb magánál a csoportnál. Ezt a meglepő tanulságot vonta le híres kísérletéből Mérei Ferenc. De hát az meg hogyan lehetséges? Most akkor ki vezet kit? Mégis hogyan válhat karizmatikus vezetővé valaki, ha egyszer ő az, aki kénytelen térdre ereszkedni?

„Felmerült a kérdés: hogyan lehetett milliós tömegeket úgy befolyásolni, hogy a kulturális fejlődés adott fokán ember-mészárszéket állítottak fel Európa közepén. Sokan hajlottak arra a magyarázatra, hogy egy zsarnok kisebbség ráerőszakolta akaratát a tömegre, s így vezettek félre egész nemzeteket. Mások inkább azt a magyarázatot vallották, hogy a vezetők csak szélsőséges kifejezői voltak az általuk vezetett tömegben mélyen gyökerező törekvéseknek – elmélkedett Mérei Ferenc. – A kérdés tehát így szól:

megadja-e a nagy vezető egyéniség a vezetett tömeg irányát, vagy csak kifejezi azt?”

A pszichológus nem bízta a véletlenre a választ. Klasszikus vizsgálata elején két objektív megfigyelő jegyzőkönyvezett több tucat gyermeket. A begyűjtött adatok alapján aztán tizenkét kis csoportot hoztak létre. Az egyes közösségeket csupa olyan fiú és lány alkotta, akik a korábbi megfigyelések tanúsága szerint teljesen átlagosak voltak. A gyakorlatban mindez annyit tett, hogy ők semmiféle vezetői kvalitással nem rendelkeztek.

Az ily módon kialakított csoportok egy napközi otthonban minden nap egy órát játszhattak – egymástól természetesen elkülönítve. Ennek következtében a gyerekek között néhány napon belül világos normák és szerepek jöttek létre: rögzült az ülésrend, szokások honosodtak meg, a tagok egy közös „zsargon” használatába kezdtek. Az egyes csapatok stabilizálódása után a kutatók mindegyikbe belehelyeztek egy-egy idegen gyermeket.

Az újonnan érkezők a többieknél nemcsak idősebbnek, hanem (a megfigyelések szerint) energikusabbnak, magabiztosabbnak és dominánsabbnak is bizonyultak. Nekik tehát a csoporttagoknál sokkal fejlettebb vezetői kompetenciáik voltak. Az vitán felül állt, hogy ezek a gyerekek rövid időn belül hatalmi pozícióra tesznek szert az egyes csapatokban. Az viszont már korántsem volt ennyire egyértelmű, hogy mégis hogyan…

Megszoksz vagy megszöksz

A potenciális vezetők első nekifutásra mind a saját akaratukat próbálták rákényszeríteni a tagokra. Ezzel azonban igen hamar kudarcot vallottak a többiek kollektív ellenállása miatt. A domináns és a szubmisszív gyerekek viszonya éppen ezért háromféleképpen alakulhatott a továbbiakban. Jobban mondva ötféleképpen. Az a két eset azonban nagyon ritkán fordult csak elő, hogy egy vezető teljesen beleolvadt volna a csoportba, vagy hogy kíméletlenül újrateremtette volna a „helyi” normákat.

Az alábbi forgatókönyvek valamelyike szerint haladt inkább tovább a történet:

  • Az egyik esetben a vezető bekapcsolódott az addigi tevékenységekbe: megismerte a kifejezéseket, átvette a szokásokat, eltanulta a játékokat. Mindezek birtokában aztán szép lassan utasításokat kezdett osztogatni a tagoknak. Az efféle vezetők lényegében megparancsolták a többi gyereknek, hogy ugyanazt tegyék, amit eddig is tettek.
  • A másik esetben a vezető a csoport szokásos tevékenységeihez szükséges tárgyakat szerezte meg magának, miközben a csoport korábbi szokásain ő sem változtatott. A gyerekek lényegében továbbra is ugyanúgy játszottak, ahogyan eddig, de most már a vezető birtokában voltak az ahhoz szükséges játékok.
  • A harmadik esetben pedig a vezető egyfajta kerülőutat tett. Kezdetben ugyanis még teljesen elfogadta az eredeti tradíciókat, később azonban valamelyest mégiscsak módosított rajtuk. Egészen pontosan olyan új szabályokat iktatott be közéjük, amelyek a régebbiekhez ugyan nagyon hasonlítottak, ám ezek a vezetőnek már kiemelt szerepet adtak.

Mit tanulhatunk mindebből?

Például azt, hogy a vezetői adottságokkal rendelkező emberek látszatra erősebbek csak másoknál. Képesek ugyan átvenni a többség felett a hatalmat, ám ahhoz előbb még alkalmazkodniuk kell a „helyiek életmódjához”, vagyis meg kell tanulniuk az éppen érvényes normákat. Annak híján aligha lehet később szavuk. Mérei kísérletében azok a gyerekek bizonyultak igazán hatékonynak, akik képesek voltak tiszteletben tartani a csoportot, mint olyat. A felnőtt vezetőknek nem ugyanez lenne a feladatuk?

TESZT: Te milyen vezető vagy?

A feladatokra vagy a kapcsolatokra fókuszálsz jobban? Talán mindkettőre egyforma figyelmet fordítasz? Töltsd ki rövid önismereti tesztünket, és tudd meg a választ! Az elért eredményedről személyre szóló levélben tájékoztatunk téged, ráadásként pedig kapsz néhány hasznos tippet.