Nem szoktam lopni, legfeljebb gondolatot. De annyit illik megtenni, hogy megmondjuk, kitől. Ezt most Ádám fiamtól loptam, aki 12 éves és kemény sportember. Ősi Real Madrid szurkolóként is kénytelen vagyok elismerni, hogy a világ legjobb játékosa a barcelonás Messi. Ez van.
Egy este a következő kérdést tettem fel Ádámnak: „Hogy lehet, hogy amíg a foci legfontosabb elemeinek többségében nem Messi a legjobb (van, aki jobban lő nála, van, aki látványosabban cselez nála, fejelni nem tud, ha teheti, akkor inkább bal lábbal ér a labdába, a jobbat csak támaszkodásra használja…), mégis ő a legjobb – úgy általában?”
Íme Ádám válasza: „Igaz, hogy sok mindenben nem ő a legjobb. De van valami, amiben ő az első. Ő dönt jól a legtöbbször. Nézd meg Neymart: jobban cselez, de sokszor tol még egyet, amikor nem kellene, akkor passzol, amikor vezetnie kellene, akkor vezet, amikor lőnie kéne, és akkor lő, amikor nincs is helyzet… Messi alig csinál ilyet. Majdnem minden döntése helyes.” Ezt válaszolta, és annyira igaza van, hogy megírtam most nektek. A Harry Potterben hangzik el egyszer, hogy „nem a képességeid, hanem a döntéseid határozzák meg, hogy ki vagy”.
A nagy teljesítményre tehát nem születni kell! Hanem jól kell dönteni. Tízszer. Százszor. Ezerszer.
Dolgozni, amikor dolgozni kell, és pihenni, amikor pihenni kell.
Lépni, amikor mozdulni szükséges, és maradni, amikor szükségtelen.
Passzolni, amikor a másik jobb helyzetben van, mint te, és tartani a labdát, amikor nincsen.
Köszi, Ádám!
Megint tanultam valamit.
Bárdos András
