„Miért éppen Ön a vezető?” – tette fel a kérdést emberek százainak Robert Goffee és Gareth Jones az alatt a tíz év alatt, amely során szervezeti tanácsadást nyújtottak több tucat európai és amerikai nagyvállalatnak. A kérdést minden esetben döbbent csend fogadta…
Nemigen találni ma olyan útmutatást, amely maximálisan feltárná a sikeres vezetés titkát. Az embereknek vízióra és stratégiára, valamint tekintélyre és energiára van szükségük általában, ha hatékonyan szeretnének vezetni másokat. Goffee és Jones kutatásai szerint azonban a legsikeresebb vezetőknek négy megkülönbözető jegyük is van. Előfordulhat persze, hogy valaki a csúcsra jut anélkül, hogy ezekkel a készségekkel rendelkezne, ám őt hosszú távon biztosan nem fogják kedvelni az emberek. Vegyük hát sorra, mi mindent tesznek az igazán karizmatikus vezérek!
1. Kiaknázzák az egyedi vonásaikat
A példaértékű vezetők az egyediségük szándékos kimutatásával teszik ikonikussá magukat. Ők ily módon még akkor is jelezni tudják a kívülállóságukat, amikor épp közel engednek magukhoz másokat. Az igazán inspiráló vezérek általában azzal fejezik ki a különbözőségüket, hogy a kollégáiktól eltérő stílusban beszélnek és/vagy öltözködnek. Ennél azonban gyakran továbbmennek az olyan ritkaságnak számító tulajdonságok képviseletével, mint amilyen az etikusság, a lojalitás, a kreativitás, vagy épp a proaktivitás. Bármi is legyen az a bizonyos „másság”, ők mindig és mindenhol kihangsúlyozzák.
2. Szelektív módon fedik fel a gyenge pontjaikat
Az embereknek ugyanis (paradox módon) szükségük van arra, hogy a vezetőikben valamilyen hibát találjanak, mivel annak biztos tudatában képesek csak együttműködni velük a továbbiakban. Bizonyos gyengeségek felvállalásával tehát hatékonyan építhetjük a belénk vetett bizalmat! Azáltal tudniillik, hogy sebezhetőnek mutatjuk magunkat, sokkal őszintébbé és megközelíthetőbbé válunk a körülöttünk élők számára. Ha viszont egyre csak azt láttatjuk, hogy mi tökéletesek vagyunk, akkor azzal együtt sajnos azt is kommunikáljuk, hogy nekünk egyáltalán nincs szükségünk rájuk –
egyedül is kiválóan elboldogulunk.
3. Erősen támaszkodnak a megérzéseikre
Az igazi vezetők gyakran hagyatkoznak a személyes intuícióikra abban a tekintetben, hogy mikor és hogyan fedjék fel mások előtt a gyenge pontjaikat és a megkülönböztető jegyeiket. Mindemellett kiváló helyzetfelismerőknek is tekinthetjük őket, mivel képesek az ún. „puha adatok” begyűjtésére és értelmezésére. Ennek köszönhetően hamar ki tudják szűrni környezetükből a legfontosabb részleteket, s szenzitíven érzékelik az aktuális történéseket – anélkül, hogy másoknak el kellene magyarázniuk nekik a lényeget. Az is fontos persze, hogy ez az ösztönös helyzetérzékelés a racionális gondolkodás képességével keveredjen!
4. „Kemény empátiával” menedzselik a kollégáikat
A kemény empátia célja, hogy mindig azt nyújtsuk másoknak, amire azoknak szükségük van, nem pedig azt, amire vágynak. A példaértékű vezérek mélyen rá tudnak hangolódni az alkalmazottaik érzéseire és vágyaira, de legalább ennyire (ha nem jobban) foglalkoznak a teljesítményükkel és az előrehaladásukkal. A kemény empátia a legjobb formájában egyensúlyt teremt az egyén személyisége és munkássága iránti tisztelet közt. Természetesen nem könnyű mindkettőnek egyszerre megfelelnünk, de nem is kell mindig így tennünk.
Elég, ha idejében felismerjük, hogy embereinknek mikor melyikre van inkább szükségük.
Mindez a való életben
Az egyszerre inspiráló és eredményes vezetéshez végső soron mind a négy sajátosságot birtokolnunk kell, ám nem alkalmazhatjuk túlontúl gépiesen őket: mindig az aktuális helyzet követelményei szerint kell a saját szokásainkhoz adagolnunk az egyes összetevőket. Goffee és Jones éppen ezért a következőt tanácsolják a mindenkori vezetőknek:
„Legyenek önmaguk – még inkább és ügyesen!”
Felhasznált irodalom:
Goffee, R. & Jones, G. (2000): Why Should Anyone Be Led by You? (Harvard Busniess Review)
