Hiába vizsgálják a tudósok immáron évszázadok óta az emberi agyat, az igazság az, hogy még most is nagyon keveset tudunk róla. Miként is forognak azok a bizonyos kerekek? Feltételezés és legenda persze rengeteg született, ezek közül azonban sokat még most is készpénznek vesznek az emberek. Az agyunkkal kapcsolatban ezernyi tévhit befolyásol bennünket… A BBC ötöt szedett össze:
1. Csak az agyunk 10%-át használjuk
Ez nem igaz, és egy egyszerű MRI-vizsgálat könnyen be is bizonyíthatja. Tudósok igazolták ugyanis, hogy még a legszimplább feladatokhoz – például a beszédhez – is az agyunk jóval több, mint tíz százalékát vesszük igénybe. A félreértés onnan eredhet, hogy nem értünk az idegtudományhoz kellőképpen: a tudatos agyműködéseket ugyanis a szürkeállományunk neuronhálózata hozza létre, amely valóban egytizedét teszi csak ki az agysejtjeinknek, a többi neuron pedig teljesen másféle funkciókat lát el. Az viszont csak mese, hogy a fehérállomány is használható lenne tudatos agyműködésre. Hollywoodtól persze nem várhatjuk el, hogy ne írjon ebből a tévhitből legalább egy új akciófilmet évente: az efféle plakátok még mindig remekül vonzzák az embereket.
2. Álmunkban is tudunk nyelvet tanulni
Azoknak, akik utálták az orosz nyelvet, és akik soha nem tudtak megjegyezni egyetlen spanyol mondatot sem, felettébb csábító lehet az az ötlet, hogy álmukban hallgassanak nyelvleckéket. A helyzet azonban az – legalábbis Thomas Schreiner és Björn Rasch 2014-es kutatása szerint –, hogy a mélyálomban nyelvleckéket hallgatóknak egy-két szónál több aligha derengett a másnapi órájuk alatt. Természetesen már ez is szép eredmény, de ahhoz korántsem elég, hogy a tanáraikat lenyűgözzék.
3. Mozarttól okosabbak lesznek a gyerekek
Ez az elmélet egy 1991-es kísérleten alapul, amely során 36 diákkal mentális feladatokat végeztettek el. Azok, akik korábban tíz percig Mozartot hallgattak, később ügyesebbnek bizonyultak. Bár 36 alany teljesítménye aligha adhat komoly eredményeket, a kísérlet résztvevői közül pedig senki sem volt már gyerek, a világ szülői között mégis pestisként terjedt a hiedelem, hogy a csecsemők agyával csodákat tesz a klasszikus zene. Egy 2010-es, jóval alaposabb kutatás ki is mutatta, hogy nincsen semmiféle bizonyíték arra, hogy a komolyzene maradandó hatással lenne az emberi intelligenciára…
4. Jobb vagy bal agyféltekés ember vagy?
A tévhit, miszerint a kreatívan gondolkozó emberek a jobb, a logikusan gondolkozó emberek pedig a bal agyféltekéjüket használják jobban, egyszerűen nem igaz. Bár az egyes agyféltekék valóban összeköthetőek bizonyos agyi funkciókkal, aligha használjuk egyszerre csak az egyiket vagy a másikat. A beszéd például alapvetően a bal agyfélteke feladata, mégis együtt jár a jobb agyféltekés hangsúlyozással és artikulációval, így még a legegyszerűbb beszélgetés is az egész agyunkat megmozgatja. Egy Utah államban végzett kutatás is azt igazolja, hogy nincs látható bizonyíték arra, hogy egyesek jobban használnák az egyik vagy a másik „oldalukat”.
5. Az alkohol megöli az agysejteket
Talán mindannyiunkkal megesett már, hogy úgy éreztük magunkat egy átmulatott éjszaka után, mintha milliárdnyi agysejtünk lelte volna halálát. Ám ez is legenda csupán. Egy 1993-as kutatás szerint ugyanis az alkohol agyi szinten nincsen végzetes hatással ránk! Mielőtt azonban a kocsmába futnánk ezzel a jó hírrel, előbb még azt is tudnunk kell, hogy bár az alkohol nem öli meg az agysejteket, nagyon is képes lelassítani a működésüket, nagy mennyiségben pedig megállíthatja a képződésüket. Mindez aztán a tanulásra és a memóriára is súlyos hatással lehet.
Forrás:
https://www.bbc.co.uk/programmes/articles/1fHfBwJPzLwf7J3pZZ25J3f/six-mind-myths
