Forduljon a kocka! Mi lenne, ha most az egyszer nem a vezetők személyiségén belül, hanem azon kívül keresnénk a példaértékű vezetés sikerének titkát? Elképzelhető volna, hogy a menedzsment hatékonysága nem az egyéni kompetenciákon, hanem a beosztottak érettségén múlik igazán?
Paul Herseynek és Ken Blanchardnak 1969-ben vad ötlete támadt: lehet, hogy vezetőként egy általános elv helyett több különféle vezetési stílust kellene inkább alkalmaznunk? Talán akkor lesz igazán sikeres vezér belőlünk, ha nem egy elvont törvényszerűséget akarunk minden egyes helyzetre ráhúzni, hanem ha mindig az aktuálisan felmerült igényekre reagálunk? Nézzük, mit mond erre a helyzetfüggő vezetés elmélete!
Képzeljük magunkat egy hétköznapi vezető munkahelyi életébe! Négy emberből áll a csapatunk: Csabából, Rékából, Viktorból és Laurából. Mindannyian különböző ideje dolgoznak a cégnek, ennélfogva eltérő szinten állnak a készségeik és a motivációik tekintetében. Annak megállapítása érdekében, az egyes kollégáknak milyen vezetési stílusra lenne szüksége, kissé jobban is meg kell ismernünk őket.
Lelkes kezdőnek irányító vezető
Csaba fiatal pályakezdő még, akit nemrég vettünk csak fel a céghez. Mivel ez az első munkahelye, éppen ezért rendkívül motivált, ugyanakkor meglehetősen bizonytalan is egyben. Ifjú titánként rengeteg kiváló ötlete van, sok esetben azonban igencsak szétszórt és pontatlan. Ugyan nem követ el különösebben súlyos hibákat, időnként azért mégiscsak rá kell néznünk a munkájára, mivel hajlamos az összevisszaságra.
Hogyan bánjunk Csabával? Nos, Hersey és Blanchard szerint szigorú irányításra van szükségük mindazoknak, akik elég lelkesek ugyan, ám erősen híján vannak még a szakmai/munkahelyi tapasztalatoknak. Az ő kezüket nem engedhetjük el addig, amíg elég magabiztosak nem lesznek önállóan is. Ehhez elő kell írnunk számukra a napi rutint, példát és utat kell mutatnunk nekik, továbbá össze kell ismertetnünk őket a szervezeti normákkal is.
Máskülönben el fognak kallódni!
Kiábrándult tanulónak kitartó edző
Réka szintén új még a vállalatban, de neki van már némi tapasztalata. Ahogy szép lassan beletanul a feladataiba, úgy nő az önbizalma… és fogy a motivációja. Tudja ugyan magáról, hogy egyre jobban végzi a munkáját, abban azonban még most is rengeteg hiátust lát – mindez pedig demotiválóan hat vissza rá. Réka kezdi úgy érezni, hogy talán mégsem neki találták ki ezt a pályát.
Mihez kezdjünk Rékával? A helyzetfüggő vezetés elmélete szerint kemény edzés kell azoknak, akik múló zöldfülűségük ellenére egyre kevésbé lelkesek a saját munkájukat illetően. Nekik továbbra is fentről kell tehát diktálni, azt azonban kellő empátiával kell kiegészíteni. A Rékához hasonló alkalmazottaknak rá kell mutatnunk az értékességére és a közös sikerben játszott szerepére annak érdekében, hogy megértsék: egyszerűen pótolhatatlanok a cég életében.
Óvatos haladónak támogató mentor
Viktor az eddig említett személyekhez képest sokkal régebb óta dolgozik már a cégnek. Ő éppen ezért egyedül is képes vállalni a felelősséget és meghozni bizonyos szakmai döntéseket. Magas szintű önállósága ellenére mégsem igazán elkötelezett, mivel idejekorán kiégett. Stresszessé, egyszersmind rutinszerűvé váltak számára a feladatai, amelyek egyre kevésbé képesek őt lázba hozni. Egy ideje már a kilépésen gondolkodik.
Mit tehetünk Viktorért? Hersey és Blanchard megközelítése szerint együttérző támogatást kell nyújtanunk azoknak, akiknek vészesen csökkenő motivációval párosul a professzionalitása. Nekik nem szabad többé megmondanunk, hogy mit és hogyan csináljanak, ellenben ki kell mutatnunk feléjük a gondoskodásunkat. Meg kell hallgatnunk az aggodalmaikat, megoldást kell találnunk a problémáikra, valamint
érdekesebbé kell tennünk a munkájukat, hogy továbbra is velünk maradjanak.
Magabiztos profinak egyenrangú kolléga
Laura végül, de nem utolsó sorban egy olyan munkatárs, aki réges-rég bebizonyította már a hűségét és a szakmaiságát. Neki nem kell többé sem útbaigazítás, sem istápolás. Felkészülten és energikusan végzi a munkáját. Ha kellene, akkor egymaga elvinné az egész céget a saját hátán. Ezért is zavarja őt annyira a temérdek vállalati formalitás.
Mi a dolgunk ebben az esetben? Nos, a felelősségteljes delegáláson kívül semmi sem. A Laurához hasonló (bizonyítottan lelkes és kompetens) személyeknek ugyanis egyáltalán nincs már szükségük főnökre. Nekik éppen ezért hagynunk kell, hogy a mi ellenőrzésünk és beleszólásunk nélkül tevékenykedjenek. Amennyiben ugyanis nem adjunk meg nekik a kívánt teret, szinte biztos, hogy elveszítjük őket!
Mi a tanulság?
A helyzetfüggő vezetés elmélete két esszenciális dologra mutatott rá. Egyrészt arra, hogy a vezetési elvek terén nem létezik semmiféle „Szent Grál”. Másrészt pedig arra, hogy a vezetés jóval több egy személyiségfüggő változónál. Rengeteget számítanak benne ugyanis az olyan komplex, szituatív tényezők is, mint például a beosztottak tapasztalatai és motivációi. Egy példaértékű vezető éppen ezért mindig szem előtt tartja az efféle faktorokat, s minél érzékenyebben igyekszik reagálni azokra.
TESZT: Te milyen vezető vagy?
A feladatokra vagy a kapcsolatokra fókuszálsz jobban? Talán mindkettőre egyforma figyelmet fordítasz? Töltsd ki rövid önismereti tesztünket, és tudd meg a választ! Az elért eredményedről személyre szóló levélben tájékoztatunk téged, ráadásként pedig kapsz néhány hasznos tippet.
