Évek óta figyelem, hogyan halnak meg a gondatlanul kitűzött célok. Ismered te is az efféle fogadalmakat: januártól futni kezdek, tornázni fogok, lefogyok. Kitakarítom a házat, megtanulok spanyolul, visszafizetem az adósságaimat, átalakítom az egész vállalatot…
Persze minden célkitűzés törékeny. Olyannyira, hogy a legtöbb esetben már február elején véget érnek. Az első néhány nap folyamán többnyire még minden rendben, később azonban mindig jön valami, amire nem készültünk fel: egy olyan váratlan esemény vagy helyzet, amely teljesen eltereli a figyelmünket.
Szerdán például nem tudsz elmenni a konditerembe. Csakhogy ha kihagysz egy lehetőséget, akkor abból rögtön kettő lesz. Aztán jön egy üzleti ebéd meg egy születésnapi vacsora, s a fogyásod menedzseléséhez máris dupla erőfeszítésre van szükséged. Te legalábbis így érzed. Mindezek után kezdetét veszi a halogatás,
aminek a vége rendszerint: a feladás.
Ezt követi a kudarc és a szégyen érzete. Ez persze nem tart túl sokáig normál esetben, mivel hamarosan újra emelkedni kezd a motivációs szinted, s ismét új céljaid lesznek. Ám sokan egy egész életen át ismételgetik ezt a ciklikus tevékenységet. Amit valószínűleg nem tudsz, az a következő:
- A motivációnak egyetlen élettani feladata van: az, hogy megtedd általa a nehéznek ítélt, de azért még megoldható dolgokat. Ha nem áll előtted elég nehéz feladat, akkor nem lesz szükséged hozzá túl nagy motivációra.
- A motivációnak hullámtermészete van. Legalábbis ezt mondja róla B. J. Fogg, a Stanford Egyetem professzora. Éppen ezért akkor érdemes belekezdened valami új dologba, amikor a motivációs szinted magas, vagyis amikor az új feladatok megoldásához kifejezetten nagy kedved van.
- Rövid idő múlva azonban a korábbi motivációid elapadnak, így könnyedén előfordulhat, hogy te valami más iránt leszel motiváltabb. Január elején még fogyni akartál, február elején viszont már a szakmai célok mozgatnak inkább. Nagyon nehéz ilyenkor folytatni az elkezdett diétát.
- Ez a jelenség mindenesetre teljesen természetes, így ne legyen tőle rossz érzésed. Nem az akaraterőd hiányzik, hanem csak a motivációid szintje ingadozik. Először magasra csap, majd süllyedni kezd, végül pedig teljesen magadra hagy.
Mindezek miatt a következőket javaslom. Ha konkrét céljaid vannak, akkor mindig apró lépésekben próbáld meg elérni azokat! Annyira kicsi és fájdalommentes lépéseket tervezz be magadnak, hogy akkor is folytatni tudd azokat, amikor a motivációs szinted hirtelen elapad!
Csak addig kell így kibírnod, amíg újra meg nem nő a motiváltságod.
Bruck Gábor
